A szuperötvözeteket hagyományosan háromféleképpen osztályozzák: mátrixelem, erősítő mechanizmus és alakítási módszer szerint.
1. Mátrixelem szerint
(1) Vasalapú szuperötvözetek
A vasalapú szuperötvözetek hőálló ötvözött acélokként is ismertek. Mátrixelemként vasat (Fe) tartalmaznak, kis mennyiségű ötvözőelemekkel, például nikkellel (Ni) és krómmal (Cr). Normalizáló jellemzőik alapján ezek a hőálló acélok martenzites, ausztenites, perlit és ferrites típusokra oszthatók.
(2) Nikkel alapú szuperötvözetek
A nikkel alapú szuperötvözetek több mint 50% nikkelt tartalmaznak, és 1000 fokot meghaladó üzemi hőmérsékletre alkalmasak. Az olyan feldolgozási technikák, mint a szilárd oldatos kezelés és az öregítés jelentősen növelhetik a kúszásállóságukat, a nyomószilárdságukat és a folyáshatárukat. Ami a magas hőmérsékletű alkalmazásokat illeti, a nikkel alapú szuperötvözetek sokkal szélesebb körben használatosak, mint a vas- vagy kobaltalapú szuperötvözetek. Hazámban a legmagasabb termelési és fogyasztási volumenű szuperötvözet típust is képviselik. A nikkel alapú ötvözeteket olyan alkatrészek gyártására használják, mint a turbinalapátok és a turbinamotorok égésterei, valamint a turbófeltöltők alkatrészei. Az elmúlt fél évszázad során a repülőgép-hajtóművekben használt anyagok magas hőmérsékletű képessége az 1940-es évek végi 750 fokról a 90-es évek végére 1200 fokra emelkedett; ez a jelentős előrelépés az öntési eljárások és a felületbevonási technológiák gyors fejlődését hajtotta végre.
(3) Kobalt alapú szuperötvözetek
A kobalt alapú szuperötvözetek kobaltot használnak mátrixként, körülbelül 60%-os kobalttartalommal; elemeket, például krómot (Cr) és nikkelt (Ni) adnak hozzá a hőállóság fokozására. Bár ezek az ötvözetek kiváló hőállósággal rendelkeznek, felhasználásuk korlátozott a globális kobaltforrások szűkössége és a feldolgozási nehézségek miatt. Általában magas hőmérsékletnek (600–1000 fok) és hosszan tartó összetett, szélsőséges igénybevételnek kitett alkatrészekhez alkalmazzák – például repülőgép-hajtóművek turbinalapátjai, turbinatárcsák, égésterek forró szakaszú alkatrészei és repülőgép-hajtóművek alkatrészei. A kiváló hőállóság elérése érdekében az olyan elemeket, mint a W, Mo, Ti, Al és Co, általában az előkészítés során adják hozzá, hogy biztosítsák a kiváló hő- és kifáradásállóságot.
2. Ötvözeterősítő típusok
Az erősítési mechanizmus alapján a szuperötvözetek szilárd oldattal erősített szuperötvözetekbe és csapadékkeményített (koredzett) szuperötvözetekbe sorolhatók.
(1) Szilárd oldatos megerősítés
A szilárd oldatos szilárdítás magában foglalja ötvözőelemek hozzáadását a vas-, nikkel- vagy kobaltalapú szuperötvözetekhez, hogy egyfázisú ausztenit szerkezetet képezzenek. Az oldott atomok eltorzítják a szilárd oldat mátrix kristályrácsát, növelik a diszlokációs csúszással szembeni ellenállást, és ezáltal erősítik az anyagot. Bizonyos oldott atomok csökkenthetik az ötvözetrendszer halmozási törési energiáját, és növelhetik a diszlokációs disszociációra való hajlamot; ez akadályozza a keresztcsúszást, ami az ötvözet erősödését eredményezi.
(2) Csapadékos keményedés (életkor keményedés)
A csapadékos edzés olyan hőkezelési eljárás, amelyben az ötvözet alkatrészeit oldatos kezelés és hideg képlékeny deformáció után emelt hőmérsékleten vagy szobahőmérsékleten tartják, hogy tulajdonságait kifejlesszék. Például a GH4169 ötvözet maximális folyáshatára 1000 MPa 650 fokon, és pengék gyártására használva akár 950 fokos üzemi hőmérsékletet is kibír.
3. Anyagképzési módszerek
A szuperötvözetek alakítási módszer szerint osztályozhatók: öntött szuperötvözetek (beleértve a hagyományos öntött ötvözetek, egykristályos ötvözetek, irányítottan megszilárdult ötvözetek stb.), kovácsolt szuperötvözetek és porkohászati szuperötvözetek (beleértve a hagyományos porkohászati és oxiddiszperziós szuperötvözetek).
(1) Öntött szuperötvözetek
Az öntött szuperötvözetek olyan ötvözött anyagok, amelyeket öntési folyamatokon keresztül közvetlenül alkatrészek előállítására használnak. Az ötvözetmátrix összetétele alapján három típusba sorolhatók: vas alapú, nikkel alapú és kobalt alapú öntött szuperötvözetek. A kristályosítási mód alapján négy típusba sorolhatók: polikristályos, irányítottan megszilárdult, irányítottan megszilárdult eutektikus és egykristályos öntött szuperötvözetek. ⑵ Kovácsolt szuperötvözetek
Továbbra is ezek a legszélesebb körben használt anyagok a repülőgép-hajtóművekben, és széles körben alkalmazzák mind hazai, mind nemzetközi szinten; hazám éves kovácsolt szuperötvözetek kibocsátása körülbelül egynyolcada az Egyesült Államokénak [2]. A GH4169 ötvözet kiváló példa, amely a legszélesebb körben alkalmazott változatot képviseli. Hazámban ezeket az ötvözeteket elsősorban olyan kritikus alkatrészekhez használják, mint a turbótengelyes motorcsavarok, a kompresszortárcsák és az olajheveder tárcsák. Míg a kovácsolt szuperötvözetek használata fokozatosan csökkenhet, ahogy más ötvözött termékek érnek, ezek továbbra is meghatározó szerepet fognak játszani a következő évtizedekben.
⑶ Új szuperötvözetek
Ez a kategória a speciális termékek széles skáláját öleli fel, beleértve a porkohászati szuperötvözeteket, titán-alumínium (Ti-Al) intermetallikus vegyületeket, oxid-diszperzióval megerősített (ODS) szuperötvözeteket, korrózióálló szuperötvözeteket és nanoanyagokat.
① A harmadik generációs porkohászati szuperötvözetek továbbfejlesztett ötvözettel rendelkeznek, egyesítve az első két generáció előnyeit a nagyobb szilárdság és a kisebb sérülések felhalmozódása érdekében. A gyártási folyamatok érlelődnek, és a jövőbeni fejlesztések valószínűleg a porkészítésre, a hőkezelési technikákra, a számítógépes szimulációra és a kettős tulajdonságú porlemezekre fognak összpontosítani.
② A titán-alumínium intermetallikus vegyületek elérték a fejlesztés negyedik generációját, két különböző megközelítéssel bővülve: a többkomponensű mikroötvözet és a nagy tartalmú mikroötvözés felé. Kiterjedt kutatásokat végeztek olyan intézmények, mint a Hamburgi Egyetem (Németország), a Kiotói Egyetem (Japán) és a GKSS Research Center (Németország); ezeket az anyagokat ma már a hajómérnöki, biomedicina és sportszerek területén alkalmazzák.
③ Az oxidos diszperzióval erősített (ODS) szuperötvözetek a porkohászati szuperötvözetek egy részhalmazát alkotják, jelenleg több mint 20 fajtát gyártanak vagy fejlesztenek. Magas, magas hőmérsékleti szilárdság és alacsony feszültségi együttható jellemzi, ezért széles körben használják hőálló és oxidációálló gázturbina-alkatrészekben, fejlett repülőgép-hajtóművekben és petrolkémiai reaktorokban.
④ A korrózióálló szuperötvözetek elsősorban a tűzálló anyagok és a hőálló acélok helyettesítésére szolgálnak, az építőiparban és a repülőgépiparban.

